Városligeti Vagányságok különkiadás - Keleti hangulatot idéz a "Szecsuáni Őserdő" az érdi Városligetben

Merrefelé kell sétálni, hogy Érdről a "Szecsuáni Őserdőben" találjuk magunkat? Mi inspirálta az Érdi Városliget varázslatos növényvilágát? Rácz István, kertészmérnök és dendrológussal, és Debreczeny Zsolt professzorral beszélgettünk, akik együtt álmodták meg városunk e zöld pontját. Szakmai pályafutásuk során számos expedíción vettek részt világszerte, most pedig elhozták nekünk a Föld növényvilágának sokszínűségét ide, az Érdi Városligetbe. Ebben a pillanatban is éppen egy kéthetes expedícióra készülnek, mielőtt azonban elindulnának, néhány percet még szánnak arra, hogy az Indián Sziget csodái után újabb városligeti vagányságok birodalmába kalauzoljanak el minket. Ezúttal képekben mesélnek a tapasztalataikról.

Megtudtuk, hogy a leendő Érdi Városligetben az egykori őshonos Duna-menti erdőket idéző ültetvény mellet, néhány különleges növényegyüttes is helyet kapott. A Szecsuáni Őserdő bizonyos, a kínai Szecsuán tartományból származó fenyők, lombos fák, cserjék, és bambuszok összképével idézi fel a távoli vidék hangulatát.

Fent egy 2001 októberében észak-Szecsuánban (Songpan környékén) fotózott hegyvidék, ahol Debreczy professzor és Rácz István közös expedíciójukon a kínai dió-selyemfenyő magjait szedték.
A hegyoldal sárgás foltjait az ott honos vörösfenyő fái adják.

A szecsuáni ősfenyő származási helye a kínai Szecsuán tartománybeli Csungking.

"Fajgazdagságának, sokféleségének köszönhetően Szecsuán különleges helyet foglal el Kína, sőt az egész világ természeti képében. Ki ne tudna a pandáról, a selyemhernyóról, a sok különleges gazdasági növényéről? Szecsuánban több, mint 9000 növényfaj él! A terület sokféleségét támasztja alá, hogy szubtrópusi, mérsékelt övi és alhavasi élőhelyek, és ezek átmenetei egyaránt előfordulnak tájain. Kína egyik "szent hegye", az Emei (Omei-) hegy is Szecsuánban található - itt mintegy 3200 növényfaj él!" - meséli István.

Fényképes összefoglalónkon az érdi Szecsuáni Őserdő...

A képen látható, ahogy folyik a Szecsuáni magból 2002 óta nevelt kínai dió-selyemfenyő fáinak kirakodása a még üres városliget területére (2019 március).

Kissé távolabbról szemlélve az ültetési területet, az első növények alkotta foltban a bambuszok sárgás szára rajzolja a tájat (2019 március).

Balra egy Szecsuánból származó lucféle, középen egy kínai dió-selyemfenyő, és jobb oldalt az ugyancsak Szecsuánból honosított görbetűjű jegenyefenyő sziluettje látszik (2019 június).

Az érdi záportározó partján is lesz egy mini szecsuáni erdőfolt, itt még csak ennek 3 "vezérfája" látszik, melyeket T. Mészáros András polgármester úr ültetett még tavaly novemberben. A kínai ősfenyő különlegessége, hogy lombhullató: ősszel hajtásai vörösre színeződnek, majd lehullanak, tavasszal pedig újra hajtanak. Felfedezésének érdekes története van, de erről majd legközelebb mesélünk...